Legyes.hu

Melózni egy MacBook Pro 13″ Intel géppel

legyes

Vannak akik 3 veséjüket is eladnák, csak hogy almás laptopot vehessenek. Annyira szuper pro, annyira seamless, annyira jó, annyira lealáz minden más Windows/Linux gépet… Plusz a Starbucks asztalnál, ha nem látszik az Alma logó, akkor senki vagy.

Volt időszak, amikor kicsit beszippantott az Alma világ – ez még egy iPhone 3GS-es történt – de nagyon gyorsan rá kellett arra jönnöm, hogy a buta amcsiknak készült, nem azoknak, akik használnák is. Sajnos ezt még mindig így gondolom.

Hiába van több mint 1000 laptop típus a piacon, valójában egyik sem felel meg az én igényeimnek, amik nem is nagyon különlegesek. Egyszerűen csak nem én vagyok az ideális vásárló a gyártóknak. Gyorsan szűkül a piac, ha iOS-re szeretnénk fejleszteni, mert máris csak MacOS-es eszközök jönnek szóba. Mivel a MacBook Air a statikus képtől is leolvad, olyat kellett keresni, ami a „professzionális” tevékenységre (munkára) is alkalmas. A buták kedvéért ezeket meg is jelölték egy „Pro” felirattal: így kb. kialakult mire van szükségem: Egy 10g Intel (akkor még nem volt M1, de a Windows virtualizáció miatt amúgy is az Intel kellene), 13″ 2020-as MacBook Pro a tökéletes munkaeszköz, amivel minden operációs rendszerre is lehet fejleszteni, de legalább lefordítani az alkalmazást.

Az első napok nagyon sok káromkodással teltek, ugyanis 25+ éve magyar, PC kiosztású billentyűzetet használok. Viszont az Alma gépeken olyan bármit csinálni fejlesztőként, mint amikor a Flight Simulatort próbáljuk expert módban vezetni: kevés a 10 ujjunk arra, hogy elő tudjuk varázsolni a megfelelő karaktert vagy használni tudjunk gyorsbillentyűket – amik persze összeakadnak kb. az összes programban, majd lehet keresni, hogy miért ment össze minden 50% méretre és miért csak kicsinyíteni lehet, nagyítani miért nem.

A portok hiánya nem ért váratlanul, felkészültem a szokásos dongle csomaggal. Meglepő módon minél márkásabb, annál rosszabb, szal’ kb. a Blitzwolf a legnormálisabb ár/érték arányban. Nagyon hiányzik az USB-A és az RJ45, de hát nem fért el a gépházban. Van 4db USB-C, amik nem bírnak rendes mennyiségű áramot kiadni magukból akkor sem, ha az egyikben 65W-tos töltő van. Viszont a legrosszabb dolog a periféria csatlakoztatáskor a külső monitor. Itt jött az első hatalmas pofon. Csakis és kizárólag „retina” felbontású monitorokon van normális kép. Egy sima FullHD, 1440p, … monitoron szét van kenődve a kép, nincs fókusz, a kép rettenetes, kifolyik az ember szeme. Hiába állítjuk be a gépen a felbontást (na erről egy külön bejegyzést lehetne írni, hogy lehet hackelni normális felbontást), a betűtípusok kezelése miatt szörnyen fog kinézni. A poén az, hogy a wine64-ben futtatott Windows appok betűi élesek. Természetesen szinte semmilyen periféria nem működik MacOS alatt, vagy ha megy is, akkor erősen korlátosan, szóval nagyon meg kell nézni, hogy mit vesz az ember.

Nézzük felhasználói szemmel, amire az átlagos ember Macbook Pro-t vesz: Hogy megy rajta a Facebook, Twitter, Instagram, …? Milyen rajta csak úgy böngészni, YouTube-ont nézni, jegyzetelni, dokumentumot szerkeszteni?
Ha van kedvenc böngésződ, akkor gyorsan felejtsd is el. A weboldalak természetesen vagy mobilra vagy FullHD-ra vannak optimalizálva, szal’ a beállításokban választható felbontások egyike sem lesz megfelelő. Ha úgy döntesz, hogy nem Safarit használsz – ami egy rakás korlátozással rendelkezik -, akkor ipari méretű jégtömb kell a gép alá. Az ölben Facebook hírfolyam scrollozás felér egy garantált fogamzásgátlással. Bár nagyon hideg téli estéken még akár kellemes is lehet. Az alumínium ház „nagyon prémium hatást kelt” és ennyi az összes előnye is. Vagy jéghideg, vagy tűzforró.
A beépített hagszórók hangzása viszont messze-messze jobb bármilyen notinál, amit valaha hallottam. Valamint ez az első olyan gép, amiben normálisan működik az automatikus fényerő szabályozás. Fél év alatt 2x nyúltam a fényerő csúszkához. A tapipadot gyorsan meg lehet szokni és tényleg az egyetlen olyan tapipad, ami normálisan is működik. Egyedül a drag and drop nem akar nekem jól működni. Érdemes végig nézni minden oktatót a használatáról, máskülönben a több ablakos programok használata kínszenvedés lesz. Említettem már a borzalmas magyar billentyűzet kiosztást?
A TouchBar ilyen jellegű felhasználásnál maximum a hangerőszabályzásra van sokat használva és az emojik kiválogatására. Amúgy lehet élni nélküle.

Melós szemmel viszont… A magyar billentyűkiosztás rettenet. A legtöbbet használt karakterek idiótán érhetőek el, NE rendelj almás gépet magyar kiosztással, ha fejlesztésre szeretnéd használni. Felejtsd el a külső kijelzőket amin nincs alma logó – hacsak nem találsz 4 vese áron valami „retina” felbontásút. De elfogadhatod azt is, hogy a szemed világa nem ér semmit. Továbbá nincs „gyári” dokkoló, viszont van rengeteg utángyártott vacak, horror árakon. Ha becsípődött az Alma és kell monitor, akkor ott a Mac Mini. Ha mégis úgy döntesz, hogy nem zavar, amint kifolyik a szemed, akkor a különböző kijelző felbontások miatt a laptop kijelzőjén is átméreteződnek a dolgok – akkor is, ha a felbontáson semmit sem változtattuk.
Az én gépemben 16GB RAM van, mert hát fejlesztésre kellett. A Windows gépekkel ellentétben ez bőven elegendőnek tűnik (hé! az Xcode nem ér!). A 10. generációs Intel viszont óriási visszalépés a 8. generációshoz képest. Kétszer annyit fogyaszt, kétszer gyorsabban merül, cserébe kicsit sem gyorsabb. Hiába a 2 ventillátor, akkor is 10 másodperc után éri el a 98 Celsius fokot a gép, amit a gép házán pár másodperc késéssel lehet is érezni. A ventillátorokat nem a hőfok kapcsolja, hanem a futtatott app tevékenysége. Az Xcode update az első pillanatban rakétanhangot csinál a 2 ventivel. A PHPStorm indexelése csak 1 ventis rakétahangot. Chrome-ban YouTube viszont megérinthetetlenül forróra melegíti a gépházat, de a ventik meg sem moccannak. Ha már csak a strandlabda pörög, bármit is csinálok, a hamburgerhús is kisült a gépen, akkor sem kapcsol be a venti.
A strandlabda… Attól félek, hogy bele fog égni a kijelzőbe, ezért szoktam ide-oda mozgatni a képernyőn. Amint kivérzik az Intel proci turbója – vagy esetleg hamarabb elérjük a 98 Celsius fokot – máris jön a strandlabda. Kattintgathatok, tekergethetek, csak a gépház hőmérsékletét növelem, a dolgok nem lesznek hamarabb elvégezve.
A touchbar támogatás a feljesztőkörnyezetkben viszont szuper. Segít egy picit feledtetni, hogy a magyar billentyűzet kiosztás eleve rettenetes, de a MacOS alatt már erősen zavar, ha valamit nem Shift+Command+Option+Control kombóval kell csinálni.
Fejleszteni a 13″ kicsi. Nem az átmérő miatt, hanem a „retina” felbontás valóban használható méretei miatt. Hiába a bazinagy felbontás – ami bőven FullHD feletti – valójában csak a 2000-es évek ipari felbontásait tudjuk használni:

Mivel a fejlesztőkörnyezetek erősen túlzsúfoltak, ezért nagyon parányi hely marad a forráskódnak, nem kényelmes használni.
A billentyűzet pötyögési érzete már egész tűrhető, de még mindig nem olyan, mint a ThinkPad-ek esetén.

A legnagyobb szívfájdalmam mégis az elérhető programok. Pontosabban azok hiánya. Olyan, mintha minden funkcióra venni kellene egy 30-90$ árú programot. A legtöbb programot grafikusok csinálják, csilli-villin néznek ki, de buták, mint a tök. Pontosan ezért hiányzik a Windows világ melós szemmel. Nincs rendes MySQL kezelő program. Az SSH beállítása idegbaj, főleg ha több kulcsot is használunk jelszavazva. Ó, de nagyon hiányzik a pageant és a putty. Nincs rendes fájlkezelő. Ami már majdnem jó, azt is használhatatlanná teszi a rendszer jogosultság-kezelése. Csakis 64 bites x64 appok futtathatóak, ezért a homebrew 95%-a használhatatlan. Az AppStore egy vicc, nagyon kevés app van benne, azok is kegyetlenül drágák.
Én már a fájl tallózóval sem tudok megbékélni a Windows után, nem találok benne semmit. Az egyik appban a letöltéseim a „Downloads”-ban vannak, de a másik – teljesen ugyanúgy kinéző tallózóban – már a „Letöltések”-ben. A finder mindig más nyit meg, mint amit szeretnék. A „Letöltések” gyűjti a szemetet, de csak elindítani lehet belőle, nem működnek a „jobb klikk” (2 ujjas klikk) parancsok sem rajta.

Az akkumulátor üzemidő olyan nem tudom milyen. Van, hogy másfél órát bír akkuról, ha csak egy álló weboldal van a képernyőn vagy egy jegyzet app. De van, hogy 5 órát is elmegy. Azt sokan mondják, hogy nem csökken a teljesítmény akkuról a töltővel való használathoz képest, összehasonlítva a Windows/Linux laptopokkal. Ez igaz. Viszont engem ez szörnyen zavar. Semmi ráhatásom sincs arra, hogy „most szeretnék hosszú akkuidőt, mert egy tárgyaláson jegyzetelek”, vagy „more p0w4 baby” mert épp appot kell fordítani. Pontosabban a Parallels lehetőséget ad akkus használat esetén egy energiatakarékos mód használatára, – sok-sok pénzért – de nem sokat változtat a dolgokon sajnos. Ódákat zengenek az akkuidőkről. Szerintem semmivel sem másabb, mint bármi másnál. Kivéve azt, hogy az Apple alkalmazások sokkal jobban gazdálkodnak az energiával, így csak Safarival és Jegyzetekkel kicsit tovább húzhatjuk ki.

Összességében nagyon nem azt kaptam, amit vártam. Kicsit kényszerből vettem, az ára még sokáig fájni fog. A legjobban mégis az fáj, hogy melós gépnek nem jó.

Ami tetszik:

Ami nem tetszik:

Harmad ennyiért is csalódás lett volna. Ha nem lenne rajta a „Pro” felirat és fele ennyibe kerülne, egy tök jó gép lenne. Facebookozni, hülyeséskedni, Starbucks belépőnek vegyél M1-es Air-t. Munkára, ha elkerülhetetlen a MacOS, akkor inkább 16GB RAM-os Mac Mini, vagy valami rendesebb 16″.

Ha az anyagiak egyszer megengedik, akkor a következő szerintem valami 8 magos AMD-s ThinkPad lesz. A tapipad, és a hangszóró hiányozni fog, a többi nem. De kell a kraft. Nem azért, mert 16k videókat renderelek. Azért, mert több böngészőtabot nyitok és több programot is használok egyszerre.

Valószínűleg folytatás következik…

Exit mobile version