Raspberry Pi, ami pont nem jó semmire

RpiA játszós miniPC világban mindenki bele van őrülve a Raspberry Pi-be, mióta csak megjelent. Erre még rá is tettek egy lapáttal a netes hírmagazinok, hogy mekkora szuper kezdeményezés, végre van elérhető árú eszköz, ami miniPC-ként is használható, a gyerek tanulhat rajta programozni és elektronikai vezérlési projektekkel is szórakoztathatja magát. Hát a marketing gépezet itt is sokkal erősebb volt a termék valódi értékénél. Miért is?

Az ár

Az első és legfontosabb indok az RPi mellett, hogy nagyon olcsó. Hát nem az. Az üzembiztos működéshez szükség van a következőkre:

  • Raspberry Pi alaplap
  • egy marék kiváló minőségű SD kártya (mert piszok gyorsan nyírja ki az SD kártyákat, főleg az RPi2)
  • kiváló minőségű minimum 2A (de inkább 3A-t) tartósan leadni képes tápegység
  • hűtőbordák, a lehető legnagyobb méretben, ami még elfér (igen, tuning nélkül is)
  • azért egy ház csak kéne, ne heverjen csupaszon a TV mellett a töltőkábelen lógva
  • (WiFi, bluetooth, billentyűzet, egér, távirányító – igény szerint)

Máris simán átléptük a 20eFt-ot (a bejegyzés írásának pillanatában), ha nem a 30eFt-ot. Mit kapunk 30.000 jó, magyar Forintért jelenleg? Egy Windows-os táblagépet, egy Windows-os miniPC-t, … természetesen jóval nagyobb izommal a dobozban. Ó, de hát azokkal kicsit kicsit nehéz mikrovezérlős projekteket játszani! Igaz, épp ezért:

Az IoT platform és elektronikai játék

Tök jó dolog, hogy az RPi-re köthetek USB-s eszközöket (WiFi, Bluetooth – RP2-ig ügye), van külön kamera csatlakozás, stb. De a legtöbb ilyen elektronikai játszós projekt miből szokott állni? Internetről kapcsolgatjuk az éjjeli lámpát, a macska kajaadagolóját, LCD kijelzőn mutatjuk az időjárást, hasonlók. Nézzük ezt kissé villanyos szakon nevelkedett kocka szemmel:

Van egy viszonylag drága eszközünk, ami fél-1 percig bootol és rendkívül rövid életű SD kártyáról linuxot, hogy aztán a hatalmas számítási kapacitást arra áldozzuk fel, hogy egy szervomotort mozgatunk és 2 LED-et villogtatunk. Mindezt úgy, hogy rendkívül érzékeny az elektromos zavarokra és a tápellátásra. A másik szemszög mondjuk egy Arduino kompatibilis eszköz:

Szemtelenül olcsón kapható, 1 másodperc alatt bootol, fényévekkel stabilabb platform, töredékét fogyasztja és kiválóan alkalmas arra, hogy örüljünk a WiFin keresztül kapcsolgatott LED-ünknek.

Linux képes játékszer vagy fejlesztői platform

Igen-igen, az Arduinonak parányi a memóriája, a háttértár bővítéshez az SD kártya modul is kell, ráadásul nem is fut rajta a PHP. Követem jó ideje az RPi vonalat és próbáltam is őszintén szeretni, de tényleg. Viszont az, hogy a háttértár csakis SD kártya lehet – vagy USB-n rátákolt valami, ami osztozik mindennel a buszon – teljesen használhatatlanná lassítja az eszközt. Van egy viszonylag erős processzorunk, de bármit illesztünk hozzá, hihetetlenül lassan érjük el. Az SD kártya megöli a linux használhatóságát, az egész egy lassított felvétel lesz 101% CPU használattal, amint a háttértárhoz vagy a perifériához kell nyúlni. Mondhatjátok azt, hogy “Ó, ugyan, mit vársz egy pici ARM-tól?” – hát az a picike ARM valójában elég izmos technika. Ilyesmire sokkal jobb alternatíva pl. az Odroid széria. Már csak az eMMC és a jóval erősebb SoC miatt is. Eszembe nem jutna RPi-t ajánlani, ha “kell valami pici, linux képes gép”. Nem szabad figyelmen kívül hagyni a jelentősen olcsóbb – de ugyanolyan jól használható – alternatívákat is, mint pl. a C.H.I.P. vagy az Onion Omega széria. Tele a piac jobbnál jobb eszközökkel, amik sokkal jobb alternatívák arra a feladatra, amit meg akarunk valósítani. Ne azt nézzük, hogy hű az RPi milyen menő, vegyünk egyet mi is. Hanem azt, hogy mi az, amit meg akarunk valósítani és arra keressük meg a megfelelő eszközt.

A GPIO tüskesor nagy része csak tápfesz jellegű, sok pedig osztott. Csak 3.3V-tal megy, nem 5V toleráns. A terhelhetősége jelentéktelen, mert kb. egy darab LED-del kimaxoltuk a chip képességeit. Ezért mindent csak tranzisztorosan lehet illeszteni hozzá. A 3.3V-os rész ráadásul nem használható tápként, mert nagyon kis áramot bír leadni, azért a 3.3V-ot az 5V-ról kell lopni a megfelelő stabilizátorral.

Médialejátszó

Jelenleg a 3. generációnál tartunk. De még mindig gyengécske szegény arra, hogy egy FullHD videót kényelmesen kitegyen a TV-re és még bele is “tekerhessünk” a filmbe. Sok projekt indult már arra, hogy kihozzák a kis vacakból a legtöbbet, a Kodi és annak klónjai már egész jól ki vannak optimalizálva, 720p viszonylag kényelmesen megoldható már az RPi2-vel és 3-mal. Kompletten benne a projektünk alsó hangon, bruttó 30eFt-ban, hogy legyen egy médialejátszónk, távirányítóval, ami 720p-t fogcsikorgatva visz. Természetesen ilyenkor minden más funkciót fel kell áldozni. Olyan nincs, hogy telepítek rá egy szupcsi linuxot, ha akarom okosTV és böngészek, vagy indítok egy médialejátszót és nyomom a FullHD-t. Évek óta a piacon vannak az RPi-k, de a mai nincs olyan linux változat, amiben teljes értékű hardveres gyorsítás lenne a GPU-hoz. Nem, a raspbian sem, sőt!

Szal’ nézzünk szét, hogy mennyiért kapunk egy olyan távirányítható eszközt, amivel 720p még épp elmegy, de minden másra alkalmatlan – mint az RPi? Hát a mai napon épp $21.89 akcióban, ami még az ÁFA sarcos korlátot sem éri el. Rendes ház? Pipa. Távirányító? Pipa. Hardveres GPU gyorsítás? Pipa. AmLogic S905 van benne, ami Kodiban az RPi3-t is kenterbe veri. Pipa. Minden benne van, ami kell? Pipa
Ja, és mellesleg Android fut rajta, ezért pár játékot is eredményesen kockáztathatunk meg és egyéb extrákat is kapunk. Amíg linux miniPC-ként teljesen használhatatlan a málnás elektronikai hulladék.

TVjatekos

 

MiniPC

“Linux fut rajta, szal’ azt telepítek rá, amit csak akarok! Olyan dolgokat hackelhetek, amire az androidos TV játékos csak kínszenvedéssel vehető rá! Teljes értékű gépem van, potom pénzért!”

Ha-ha-ha! Aki ilyet állít, még soha életében nem próbált meg Pi-t használni teljes értékű PC-ként, vagy legalábbis nem próbált ki egy atomos kínai Windows-os vackot is. Fájdalmasan lassú, de annyira, hogy bőven a “legalább olcsó volt, szal’ tudok várni” határ alatt van. Mivel a GPU gyorsítást mint olyat már évek óta nem tudják megoldani, ezért Internet böngészésre bármilyen böngészőt is használunk, találni kell valami elfoglaltságot 2 kattintás között. Tudom, ismétlem magam, de erről nem a SoC tehet, hanem az SD kártya és a fájdalmasan lassú általános I/O – ami amúgy az Atom procik halála is. Mosolygós gyerekekkel reklámozzák, ahogy pythonban fejlesztenek, JAVA-t programoznak, PHP-t gyakorolnak. Hát a programkódok fordítása a “rendes” gépeknek is feladja a leckét, nem hogy egy olyannak, amitől már egy átlagos okosóra is erősebb. Márpedig aki volt kezdő/kísérletező programozó, az tudja, hogy gyakran vét apró hibákat az ember és ilyenkor lehet újra fordítani a kódot. Talán még a PHP tűrhetően megy rajta és a NodeJS, de csakis konzolos editort (pl. nano) használva, ugyanis GUI-n még a kódban való görgetés is kicsinálja szegény technikát.

Korábban írtam a PiPo X7-ről. Igen, az sem volt tökéletes. De sokkal használhatóbb szórakozós scriptelés célra. Érdemesebb az atomos TV box-szok között nézelődni. De csakis scriptelésre! JAVA-ra “rendes” gép kell, nem szabad elhinni a mosolygós kislányos videókon látottakat! Inkább venni kell eBay-en egy első generációs Core i3-as Dell Optiplexet, később tenni bele RAM-ot és SSD-t. Összehasonlíthatatlanul jobb gépet kapunk “munkára”. Aki nem mer ebayezni, annak pedig ott a hardverapró.

A miniPC-k nem véletlenül annyira horror drágák. Ami nem horror drága, az pedig erősen korlátos. Inkább venni kell egy használt gépet a Pi árán, az sokkal jobb befektetés.

Raspberry Pi Zero

Na az valóban olcsó. Kb. beszerezhetetlen, nincs rajta az ég világon semmi, buta is mint a tök, a fent említett pingvinesek azonos árban kenterbe verik.

A kiegészítők

Elég régen a piacon van már és fel is hypeolták a Pi-t ahhoz, hogy tengernyi, olcsó kiegészítő legyen hozzá. A legnagyobb hiánycikk a ház szokott lenni. Szétnézve az Interneten azt találjuk, hogy az extrák száma meglehetősen korlátos és nagyon ritkán univerzális (ami több generációhoz is használható). A legtöbb ház garázs-kisiparban készül, vitatható minőségben és esztétikummal, de legalább drágán. A közepesen jó házak meghaladják az alaplap árát, valamint az amúgy is komoly melegedésre hajlamos eszközt jól le is szigeteljük.

Az elektronikai projektekhez általában ugyanazok a cuccok vannak, mint az Arduinokhoz, annyi korlátozással, hogy oda kell figyelnünk a 3.3V-os I/O-ra (vagy ügye alakítani kell rajta). Az 5V-os világ kicsit jobban ellátott elektronikai játékok terén jelenleg.

Magát az ötletet nem vitatom. Kell, egy mindenki számára elérhető eszköz, ami egy kicsit mindenre jó, mindenbe belekóstolhat a tulajdonosa és kb. agyonüthetetlen. A nagy brit büszkeség viszont tönkre is tette az egészet. A kínaiak ezt már meg tudják oldani, eleve elérhető SoC felhasználásával, hasonló árkategóriában.
Csinálunk egy népplatformot, de a SoC – amire egy vagyont költöttünk és csak ebben elérhető – totálisan zárt? Reklámozzuk, hogy milyen szuper olcsó, miközben olyan, mintha egy motorblokkot árulnánk autóként? Amivel persze elhajtani nem tudsz, mert még legalább egyszer annyiba kerül, hogy el tudja látni eredeti rendeltetését.
Volt 1. generációs, most van egy 2. generációs. De nem tudom használni semmire. TV okosítónak jobb a Remix Mini-m, de még a $25-os MK808B+ -om is. MiniPC-nek a PiPo X7 összehasonlíthatatlanul jobb volt. LED-et villogtatni, relét kapcsolgatni az Arduino verhetetlen és a Pi árából egy doboznyi cuccom is van hozzá: szenzorok, kijelzők, relék, és egy marék vezérlő.