Lenovo Thinkpad E480, a belépő szintű melós

Szakmai ártalomból szükségem van valami megbízható hordozható munkaeszközre, ami évekig bírja, valamint minden olyan dolgot meg tudok rajta csinálni, amit az asztali gépemen is. Korábban „csak hogy legyen” alapon vettem egy Dell XPS M1330-cat alapkiépítésben és az évek során szépen felbővítgettem. 8 és fél évig használtam, kiváló állapotban adtam el. Nagyon megdolgozta a borsos árát, de nem arra való volt a gép, amire sokáig használtam: rendszergazdai és fejlesztői teendőkre. Majd vettem használtan egy Dell Latitude E6410-zet és szépen lassan felújítgattam, kiegészítettem. Mivel első generációs i5 volt, szeretett fűteni rendesen, nem is volt az üzemidő bajnoka, de megbízható igásló volt, csak már kevés 2018-ban.

Valójában már 2 éve keresek laptopot, de nem sikerült megfelelőt találnom, még komoly kompromisszumok árán sem. Én azt hittem nem magasak az elvárásaim, de kiderült, hogy kb. teljesíthetetenek:

  • matt, 12-14″ fullHD kijelző, ami nem TN paneles
  • legalább 4 magos, mobil processzor
  • bővíthető memória (2 foglalat)
  • m.2 és 2.5″ bővítőhelyek
  • RJ45 csatlakozó
  • rendes hűtés
  • nagyon jó billentyűzet, kellő merevséggel, normális nyomáspontokkal és numerikus billentyűzet nélkül

Valamint jó lenne ha meglennének benne az alábbiak is:

  • valami erősebb videókártya (bármi ami nem Intel)
  • háttérvilágításos, magyar billentyűzet
  • ujjlenyomat olvasó

A fenti igényekkel azonnal kizártam a (Magyarországon) kapható gépek 99%-át, a maradék 1%-ban pedig mindkét vesét ott kellett volna hagyni az üzletben előlegként. Így került képbe a Lenovo legolcsóbb Thinkpad családja az E480/E485. Az előbbi Intel alapú az utóbbi AMD.

A kezdetektől fogva az AMD-s változat érdekelt, több okból kifolyólag is:

  • 100eFt-tal olcsóbb az ugyanolyan teljesítményű Ryzen 2500U (+Vega8 !), mint az i5 8250U (+Intel HD)
  • virtualizációban az AMD erősebb, ahogy SMT-ben (Intelnél „HT”) is
  • az AMD-s gép nem lassul szuper drasztikusan, amikor nem turbózik (cserébe nem is megy annyit akkuról)
  • nem kell felárat fizetnem egy kicsit erősebb iGPU-ért
  • kíváncsi voltam milyen a mobil AMD

Viszont az AMD-s változat jellemzően kínai piacra készült, pár darab beszivárgott valami véletlen folytán az USA és a németországi piacokra is, de valahogy minden más ország kimaradt. Természtesen én is tudom, hogy a nagy gyártóknak kizárólagos megegyezése van az Intellel. Ha nem lenne, akkor sokkal drágábban kapnák a komponenseket. Persze sok ország/régió törvényei ezt nem engedik, ezért alibiből kell forgalmazni más beszállítók termékeit is, de az igyekeznek a lehető legjobban elrontani. Az AMD-s mobil gépek esetében ez úgy történik, hogy:

  • a lehető legrosszabb komponenseket válogatják össze hozzá
  • az iGPU-s gépeket kivétel nélkül egycsatornás memória kiépítésben szállítják, lehetőleg forrasztott kivitelben, hogy esély se legyen kétcsatornásra bővíteni
  • a hűtést nevetségesre csinálják, és a BIOS-ban is elcsesznek mindent, amit csak lehet, hogy a lehető legkevésbé optimálisan működjön
  • a driverek kékhaláloznak és vagy 2 évesek (nem, nem csak az AMD felelőssége, hanem a gyártóé)

A Ryzen 2500U csak német kiépítésben volt kapható az Eu-n belül, 639€ átlagos áron. Ebben 1x8GB memória, 256GB-s m.2 PCI-Ex SSD volt benne, FullHD IPS panel, ujjlenyomat olvasó nélkül. Ugyanez a gép egyedi kiépítést kérve, Magyarországon a Lenovótól rendelve 1000€+ lett volna.

Miért döntöttem végül az Intel változat mellett? Hát, nevetséges dolgok miatt:

  • az AMD-s BIOS-ban jelenleg nincs lehetőség háttérvilágításos billentyűzet használatára, az Intel változatban pedig van
  • az Intel változatban van ujjlenyomat olvasó
  • az Intel változat elvileg többet megy akkuról (a fórumok szerint 8 óra, szerintem nagyon max 5)
  • magyarországi beszerzés, magyar billentyűzettel (mert ezt szoktam meg)

Sok-sok keresgélés és webshop szugerálás után már nagyon kellett valami, szal’ ő lett a kiválasztott: https://www.usanotebook.hu/laptop/lenovo-thinkpad-e480-20kn007uhv/P60948 . Az RX550 pótolja a Vega8 hiányát, nem vesz el a drága RAM-ból sem, plusz 1-2 sikertelen fejlesztési próbálkozás után van lehetőség egy kis zombi hentelésre is.

Első benyomások

Valahogy így képzeltem el egy 150-180eFt-ot érő gépet, kár hogy ez pont 2x annyiba kerül (a helyi számtech bolt ajánlata szerint 3x). A német ára viszont teljesen megfelelő (210eFt). Semmi sallang, nagyon egyszerű kinézet, az általam preferált „tégla” formatervezés. Az egyetlen népvakítő effekt benne a „Thinkpad” i betűjének pontja, ami pirosan világít, vagy alvá állapotban pulzál. Még a hangszórók és a hűtés is teljesen el van rejtve.

Döglött képpontok, kimasszírozás után

Sokan panaszkodnak arra, hogy a kijelző fényereje gyenge és hogy egy nagyon olcsó panelről van szó. Az előbbi nem igaz, de az utóbbi nagyon is. Nagyon erősen „bevérzik” a háttérvilágítás, sötét képernyő esetén látszanak a szép világos foltok. Az IPS panel ellenére a színek torzulnak a betekintési szög változásával, valamint a legnagyobb szívfájdalmam, hogy a 3. napon meg is jelent egy rakás döglött pixel egy kupacon egymás mellett 1x2mm méretben, amit „kimasszírozással” sikerült jóval kisebbre csökkenteni, de még mindig zavaró mértékű (az, hogy belefér-e így még az ISO-ba nem tudom, nem volt kedvem megszámolni a képpontokat). A kijelző teljesen vízszintesig dönthető, ami kényelmessé teszi az ölben gépelést is.

A billentyűzet végre olyan, amit mindig is szerettem volna egy laptopban, nem hiába mondja mindenki, hogy a Thinkpadek billentyűzete a legjobb a munkára. Jó, az almások odaáig vannak a szuper lapos, vitrinbajnok megoldásokért, de nekem asztaliban és hordozhatóban is az agyamra megy. Szokatlan, hogy nincsenek összezsúfolva a billentyűk, sőt talán kicsit túl terjedelmes is. Két dolgot kifogásolok csak: a háttérvilágítás hiányát (kb. 70eFt egy magyar, háttérvilágításos billentyűzet bele jelenleg), valamint nem bírom megérteni, hogy a Thinkpadeken miért van a Control és az Fn gomb megcserélve, ellentétben a többi Lenovo géppel. Pl. nekem a Yoga 300-zon jó helyen van a Control gomb. Természetesen BIOS-ban megcserélhető, de akkor is. Mellesleg a funkciógombok alapból ugyancsak fordítva működnek és a feliratozás is fordított.

A hűtés természetesen alulméretezett, mint minden modern gépen. Nagyon könnyen thermal throttlingol, pár kattintással is el lehet érni. A drasztikus lassulást viszont akkor tudja produkálni, amikor a dedikált GPU is használva van, ugyanis a hűtésük közös. Ami nem is lenne baj, de a CPU és a dGPU között 10°C különbség van, a dGPU javára. Mindenképpen a CPU a forrófejű. Ahhoz, hogy ne szaladjon bele a throttlingba és ne kezdjen el fura jelenségeket produkálni (lagolás, pillanatnyi fekete képernyő, csigalassúság) az energia profilban 80-85% -ra kell venni a processzor maximális sebességét. Ez a valóságban az alapórajel (1.6GHz) 85%-át jelenti. Kb. 1.3, esetleg 1.4GHz az a fél percnél hosszabb ideig fenntartható órajel, amire nem kezd el idegesítően throttlingolni. Gyanítom a helyzet a Dell milliós gépeihez hasonlóan javulna egy teljes újrapasztázással és Intel-csiszolással, de azért kissé zavaró, hogy egy teljesen új gép esetében ilyesmiken kell gondolkodni. Akkumulátorról használva, ezen bejegyzést pötyögve a gép teljesen hangtalan. Viszont az utolsó BIOS óta a hűtés jelentősen hangosabb lett aktívabb használat esetén, kb. nulla érezhető javulást hozva.

A portokból olyan és annyi van, ami nekem pont megfelelő, külön tetszik (most még), hogy Type-C csatlakozón keresztül tölthető. Van rajta:

  • 1x USB 3.1 gen 1 Type-C
  • 3x USB 3.1 Type-A, amiből 1 kikapcsolt állapotban is ad ki áramot
  • microSD olvasó
  • teljes méretű HDMI
  • RJ45
  • headset (kombinált mikrofon és sztereó jack)

A tapipad elég nagy, de a Thinkpad tapipadok sohasem lesznek a kedvenceim, főleg amióta a gombokat beleintegrálták. Van rajta „Trackpoint” is, amit régen nagyon szerettem, de 1 óra után azért már látszik a nyoma az ujjbegyemen. A Windows gesztúrák szerencsére pontosan mennek, de a szoftver szeret beleokoskodni, főleg a kijelölések esetén.

Az akku meglehetősen kicsi a több üzleti kategóriás géphez képest 47Wh, a Dell másfélszer ,az Acer kétszer ekkora akkuval kínál üzleti gépeket hasonló áron, kb. azonos felszereltséggel (kivéve a dedikált GPU-t). Pötyögős gépként használva kb. 5 órát megy fele fényerőn, „jobb akkumulátor” profilt választva, de fejlesztős gépként használva ez max 2 és fél órára csökken gyorsan. Játékkal izzasztva kereken 1 óra a maximum ami kihozható belőle. Természetesen erre a procira és chipsetre is jellemző, hogy ha nem tud turbózni maximális órajelen, akkor a gép egy reumás csigává változik. Az Intel az első Atom procik megjelenése óra minden mobil eszközét szereti ilyen idegesítően elcseszni, gondolom azért, hogy nyerjenek vele még 15 perc akkuidőt.
Érzésre minimum ötszörös a sebességkülönbség. Nem is annyira a nyers processzorerőben mutatkozik meg, hanem az I/O sebességekben valamint az iGPU-ban. Egy YouTube videó teljes képernyőre állítása is fájdalmas kínszenvedés az Intel HD „lassítónak”. Az SSD kezelése is látványosan lassul. Pontosan emiatt szerettem volna AMD-t venni, mert annál az alsó korlátok sokkal magasabbak, mint az Intel esetében.

A processzor a kor alapkövetelményeit hozza, a tipikus Intel agymenésekkel: 4 magos mobil CPU, nagyon alacsony alapórajellel és durván magas turbóval (mert mint tudjuk az Intel TDP csak az alapórajelre vonatkozik). Reddit pletykák szerint 15W-ra van korlátozva (a Ryzen 2500U-s 11W-ra Vegástól), kb el is tudom hinni, a max turbo órajelet is tudja tartani könnyedén hálózatról etetve és természetesen képes 3 kattintás után is thermal throttlingolni. Bővebb infó az Intel Ark-on: https://ark.intel.com/products/124967/Intel-Core-i5-8250U-Processor-6M-Cache-up-to-3-40-GHz- Képtelen vagyok felfogni, hogy egy gyártó előállít egy méregdrága processzort, de azt elfelejtik hogy az iGPU és a CPU lapkája nem egyforma magas (lásd egyéb Core ixU alapú gépek hűtés optimalizálásai, ugyaníg az új asztali procik esetén is), ráadásul a felületük nem is sík. A gép árának a fele csak a processzor, illene megcsinálni rendesen.

 

A videókártya esetén nem tudom eldönteni, hogy asztali vagy mobil változat-e, mert semmi jele annak, hogy mobil Radeon RX550 lenne. Fogyaszt is szépen, de legalább annyira erősnek érződik, mint az asztali RX550-ek, FullHD-ban 40-80 fps között viszi a CoD WaW-ot, max beállítások mellett. Az Intel iGPU-kat betiltanám, (a HD kijelzőkkel együtt). Tudom, azt szokták mondani, hogy Excelezni és Facebookozni jó, de pont a driverhibáik egyik jellemzője pont az Excelben jön elő vagy a videógyorsításokban 😀 Persze meg lehet szokni a lassúságát, a Yoga 300-asom 2 magos Celeronja megismertette velem a „türelem” fogalmát, de azért na.

Értékelés:

Ha irodai gépet kell helyettesíteni valamivel, amin jó gépelni, akkor felesleges érte ennyi pénzt adni, meg kell venni a legolcsóbb i3-mas modellt jóval olcsóbban, lehetőleg SSD-vel.

Ha melós gépnek kell, amin kb. minden előfordulhat, akkor el kell adni mindkét vesét, elzálogosítani a házat, venni valami szemtelenül drága gépet, hátha az még rendesen meg van tervezve ( – nincs). El kell fogadni, hogy manapság csak hulladékot lehet leakasztani a polcról, teljesen mindegy, hogy az 6.000Ft vagy 1.600.000Ft. Az AMD-s laptopok esetén a gyártók szándékosan elcsesznek mindent, amit csak lehet. Az Intel alapú gépek pedig 101% hogy hűtés gondokkal küszködnek. Ami azért is gond, mert csak a maximális órajelen használva hoznak normális teljesítményt, amit az ember 2018 végén, ennyi pénzért elvárna. Pontosan ugyanazt érzem az i5 8250U-nál is, amit az Atom prociknál éreztem: amíg a turbó maxon megy, addig teljesen jó a cucc. De amint alapórajelre esik, vagy az alá, egy reumás csigává változik a gép összes komponense. Igen, az összes (mert nem csak a CPU lassul csigára, hanem a chipset is). Ilyenkor jön mindenki, hogy nem igaz, mert a gép semmit sem csinál, hisz’ a task manager nem mutat többet 15% CPU használatnál. Hát megnyugtatlak, hogy az valójában 100%, csak a task manager nem tud mit kezdeni a throttlingoló/underclockoló procival. Talán még a T-s és X-es Thinkpadek jók, de elnézve az utolsó teszteket, nem vagyok meggyőződve erről sem. A Dell Latitude-ök ugyanezektől szenvednek. Nincs normális gép. Vagy kivársz, vagy elfogadod, hogy „régen minden jobb volt”.

Hogy nekem megérte-e? Hát…. rengeteget olvastam a vásárlás előtt ezekről a gépekről, valamint sejtettem is, hogy az olcsósított üzleti kategória jól látható spórolást hoz magával. De úgy vagyok ezzel, mint a Suzukival: szeretni sohasem fogom, de ezért a pénzért mi mást?