A karácsonyi akciók ideje elérkezett. Ilyenkor mindenki meg van győződve arról, hogy a boltok nem akarnak keresni az eladásokon, csak a vásárlóknak akarnak boldog ünnepeket.
Egyet tudok érteni Gáborral, az én véleményem is hasonló:
Általános igazságok:
- olyan gépet kell keresni, ami garanciavesztés nélkül bővíthető
- sok-sok garancia legyen a gépre (min. 2 év) és a javításra belföldön legyen szerviz (ennek ellenére a Lenovo gépeknél simán lehet 3 hónapos a javítási idő)
- olyan gyártótól, aki a nyomtatókról híres, ne vegyél gépet, legyen mindenki által ismert márkaneve
- az ultrabook csini, de nincs rajta csatlakozó kb. semmihez, hitvány processzora van, a bővítése kb. lehetetlen, cserébe viszont értelmetlenül drága és kb. soha nem fogod napi szinten hordozni, hogy számítson a kis méret (ha mégis, akkor lesz mellette egy hátizsák átalakítókkal, bővítőkkel, elosztókkal)
Processzor: Intel Core i3, Core i5, Core i7 (nem szabad összetéveszeni a „Core M” szériával!). Igen, drága, de még 5-7 évig lesz benne annyi erő, hogy használható legyen. A többi pedig már most gyenge. A GHz-ek és a magok száma ma már kb. semmit sem számít, nem lehet összehasonlítási alap. Csábítóak lehetnek a kombinált gépek: tablet + billentyűzet. Általában Intel Atom-mal vagy valami AMD E* procival vannak szerelve. Ezek az idő mutatásán kívül még alkalmasak digitális képkeretnek. De úgy gondolom, hogy 100-150eFt sok azért, hogy csak fotókat tudjunk rajta nézni. Az Intel procik esetén az „U” betű jelenti a kis fogyasztású változatokat, ami azt jelenti, hogy nem szabad őket összehasonlítani az asztali változatokkal teljesítményben (sem elfűtött áram, sem számítási). A „Pentium” név ismerősen csenghet, de az Intel Pentium és az Intel Core i_ 2 külön termékcsalád, amiből az előbbi a szegény ember egytabos böngészőjéhez való az Intel Celeronnal együtt. Bár az tény, hogy az Intel Atom-tól vagy az AMD E____-től/Sempron még azok is sokkal jobbak.
Memória: nagyon minimum 4GB. Pénzszűke esetén ajánlott olyan gépet keresni, ahol 2db memória foglalat van a gépben, de csak az egyikben van egy darab 4GB-os modul, valamint garanciavesztés nélkül bővíthető. A jól használható géphez már 8GB kell. Arra figyelni kell, hogy az ultrabookok – tudod az a nagyon lapos – esetén a memória legtöbbször fixen forrasztva van az alaplapra, bővítésre ritkán van lehetőség.
Háttértár: A legjobb takarékos megoldás az, hogy megvesszük bármilyen winchesterrel, majd annak helyére később veszünk egy SSD-t, a winchestert pedig egy pár ezer Forintos keret – ami sok esetben modellspecifikus (!) – segítségével a DVD helyére építjük. A DVD egy $3-os kábellel összeköthető marad USB-n a géppel, ha kétévente egyszer elővennénk. A sebességet is megkapjuk (SSD) és háttértár is lesz elég (HDD). Az SSD opció mindenképpen szükséges, ugyanis 10-20x sebességnövekedést tudunk elérni ezzel az egy alkatrésszel. Az SSHD parasztvakítás (ez egy nagyon kicsi és nagyon lassú SSD és HDD összeépítése).
Az SSD kiválasztásánál szinte csak a márka dönt, szerintem a sorrend: Samsung, HyperX (nem azonos a sima Kingston-nal!), esetleg Crucial. Szinte az összes fél millió Forint alatti gépbe hitvány lassú winchestert tesznek, szal’ a gép indulási sebessége egyáltalán nem tükrözi a valódi sebességét és használati értékét (egy SSD beépítés után a 2 perces indulásból simán lehet 5 másodperces).
Kijelző: Ne csábítson el senkit a „HD” felirat, mert csak akkor ér valamit, ha például „F” betű van előtte. A „HD” felbontáson (1366×720/768) még a gagyi kínai mobiltelefonok is túlnőttek és a jobb tartalmak el sem férnek rajta. Egyetlen előnye, hogy gyengébb grafikus kártyát igényelnek. Ha fel van tüntetve a panel típusa, akkor keressük az „IPS”-t, a „TN”-t pedig jó messzire kerüljük el (tudod, azt amelyiket csak pont szemből lehet látni).
Grafikus kártya: Szuper csábító lehet a „GeForce” vagy a „Radeon” felirat. Nos, az autókra jellemző általános igazság itt is tetten érhető: A teljesítményhez üzemanyag kell, ami keveset fogyaszt az nem megy. Esetünkben ez azt jelenti, hogy kb. YouTube videók esetén vesz le kis terhet a processzorról, de arra ne számítsunk, hogy asztali gépet kiváltva fogunk vele játszani. A fórumokon található „A BF4 80 fps-sel megy, ultra high-on, akadás nélkül” csak a szokásos hímtag méregetés, valós tartalom nélkül. A játékra is alkalmas laptopok árán több tengerparti nyaralás is kijön és nem a webshopok szórólapján csábítják a vevőket. A laptop nem játszásra való. Egy játékra is alkalmas GPU rengeteg hőt termel, amit sok-sok-sok áram elfűtésével állít elő, ami pedig pontosan ellentétes azzal, amire egy hordozható számítógépet szánnak.
Billentyűzet: Nagy divat lett az ún. „szigetes” billentyűzet. Első ránézésre csini is lehet, viszont mindenképpen érdemes kipróbálni a billentyűzet szélein és közepén. Ugyanis a legnagyobb gyártók is tudnak közel használhatatlan minőségűt produkálni belőle (pl. Dell). Ha elsődleges gépnek lesz, mindenképpen érdemes megnyomkodni a gombokat a billentyűzet minden pontján, valamint behorpasztani a közepén az alátámasztást. A numerikus billentyűzet megléte sok esetben csábító lehet, nekem egyenesen átok. Miért? Mert miatta a normális gombok sokkal kisebbek, a szerkesztőgombokat lehagyják/megnyomorítják, a kurzormozgatókat pedig valami váltóbillentyű helyére passzírozzák. Valamint a szélesebb billentyűzet miatt az alátámasztás sem lesz megfelelő.
Csatlakozók: Ha asztal gépet fog pótolni, törekedni kell arra, hogy a lehető legtöbb c satlakozó legyen rajta, főleg USB 3.0-ből (kék a belső része). A külső monitor csatlakoztatására jó sok szabvány létezik már és még azok méreteivel is szokták boldogítani a vásárlólat. Ott törekedni kell arra, hogy legalább 1 digitális kimenete legyen (pl. HDMI, displayport).
Akku: Teljesen mindegy. A vásárlók 99%-a egyáltalán nem azért veszi a gépet, hogy akkuról használja. Az ágyból „jútubozós” stílushoz jó bármi. Akinek munkaeszköz kell, az úgyis kénytelen lesz egy jó használt autó árát a gépre költeni és nem a 100-200eFt közötti kategóriában fog nézegetni. Ha mégis, akkor magára vessen.